|
Téli Ünnepek
Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.
A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyházban, mert ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat.
A háromkirályok hódolata, Saint-Lazare d’Autun katedrális (Franciaország)
Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása.
A II. Vatikáni Zsinat óta a zsinati rendelkezések értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a rákövetkező vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.
Új Év, Január 1.
Karácsonyi SMS
Videó
Új évi jókívánság
Borongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai
Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő
É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek a
T öbbé ne legyen senkinek panasza
K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!
Szilveszter -Új év
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.
Boldog új évet Mindenkinek!
Frohes Neues Jahr
Silvester - Guten Runsch
B U É K! B U É K! B U É K! B U É K! B U É K!
Igaz történetek Szent Miklós Püspökről
Ady Endre Karácsony - videó
Jöjj el kedves Télapó!
Volksbrauch-Karácsony (táji) szokások
A karácsony Jézus Krisztus születésének emléknapja.
Weihnachten Welt weit - Karácsoony világ szerte
Az öröm és a békesség, a család ünnepe..
Kiskarácsony márpedig van
A karácsony ünnepe adventtől vízkeresztig tart, s ebben az időszakban rendkívül sűrűn követik egymást az ünnepek. Ennek oka, hogy a régi társadalmakban a mezőgazdasági tevékenység dominált, s ezen időszakban az összes munka az évszaknak megfelelően kevesebb volt. Az ünnepi időszak két kiemelkedően jeles ünnepe a nagykarácsony és kiskarácsony.
A dalban énekelt kiskarácsony és nagykarácsony nem egyazon ünnepnap becézései, különálló ünnepek ezek, melyekhez szorosan kötődik Jézus. A kiskarácsony a szoros értelemben vett karácsony nyolcadik napjának ünnepe, ami pontosan újév napjára esik, s a történet szerint ezen a napon metélték körül a kis Jézust. Az ünnepnapnak keletkezése bizonytalan, az biztos, hogy már a régi időkben is megtartották.
A nagykarácsony pontos napja december 25-e, mely a nyugati kereszténységben a IV. század óta hagyományosan Jézus születésének napja, bár a születés pontos dátuma valójában ismeretlen. Jézus személye háttérbe szorult később, a XIX. század végétől egyre inkább a karácsonyfa díszítés és az ajándékozás vette át a néphagyományok szerepét. Mára eltűnt az ünnep előtti böjtölés, s a betlehemezés is eltűnőben van, melyen eredetileg templomokban, később házakhoz járva adták elő gyerekek Jézus megszületésének csodálatos körülményeit, majd az előadás után átadták ajándékaikat, a háziak pedig megvendégelték őket.
A kiskarácsony tehát január 1-je, ennek a napnak számos más elnevezése is ismert. Írják karácsony nyolcadának, Jézus névadásának s körülmetélésének napjának, de legtöbben csak újévnek hívjuk, ha a fejfájástól tudunk egyáltalán beszélni aznap. Jézust a zsidó hagyományoknak megfelelően világrajövetele utáni nyolcadik napon körülmetélték, s ekkor került sor a névadásra is. A gyermek e rítust követően lehetett a közösség tagja, ez olyasmi mint a keresztelés. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi is van tulajdonképpen e napon, hiszen a keresztény vallásban nem fér meg a körülmetélés, a zsidóba pedig nem annyira fér bele Jézus, azaz nem úgy. Január 1-jét ma már nem ünneplik, de körülbelül ötven éve még úgy emlékeztek meg e napról, mint az első olyan alkalom, amikor isten fia az ember miatt vérét áldozta.
A II. vatikáni zsinaton a napot átkeresztelték a Szűzanya, Mária istenanyaságának ünnepévé. Mindez pusztán a Julian naptár szerint van így, mert az Ó Gregorián számítása alapján ez a nap január 14-ére esik, így az ortodox zsidó egyház e napon emlékezik meg Jézus körülmetéléséről. Hazánkban az új esztendőt a középkorban december 25-től számították, s a január elsejei évkezdést csak 1582-től ünnepeljük, amikor XIII. Gergely pápa elrendelte az új naptárrendszert. Itthon e rendszer bevezetése nem mindenütt történt egy időben, Gömör megyében 1620-ban a lelkészt azért utasították ki hivatalából, mert a régi naptár szerint ünnepelte az évkezdést.
A hazai és európai kultúrkörben nem éppen megszokott ünnepnap a kiskarácsony, talán a téma kényessége miatt is tértünk inkább át újév ünneplésére. E naphoz kötődő népi hagyományaink - csakúgy mint a nagykarácsonynál - teljesen eltűntek. Ismerünk még babonákat, amik a jeles naphoz fűződnek, de már nem gyakoroljuk ezeket. A palócok fontosnak tartották, hogy az első látogató kiskarácsonykor férfi legyen, s nem ettek szárnyashúst, mert az elkaparja a szerencsét. Azért fogyasztottak lencsét, hogy pénzben ne legyen hiány a következő esztendőben - ez az egyetlen újévi szokás, amit ma is hasznosítunk. Egy fennmaradt írás szerint január elsején, karácsony nyolcadán, a magyarok strénát, azaz ajándékokat adtak az év jókívánságaként. A parasztok, kovácsok, és más munkások úgy kívántak boldog újévet gazdáiknak, hogy szerszámaikkal zajt keltettek addig, amíg pénzt nem kaptak. A szokást többfelé gyakorolták Luca napján.
Adventtől vízkeresztig Luca napja (december 13.), Miklós napja (december 6. Télapó), szenteste, karácsony, karácsony másnapja, aprószentek ünnepnapja, szilveszter, újév és vízkereszt ünnepekről emlékezünk meg. Aprószentek ünnepén különös módon gondoskodtak arról, hogy a gyerekek egészségesek maradjanak: megvesszőzték őket. A legenda szerint minden fiúcsecsemő aprószent, akit Heródes király Krisztus keresésekor megöletett.
Forrás:
Karteangebieter-Képeslapküldő
Lesuhint a pálcájával és kész: így dolgozik a Jézuska
Mikulás
Hipp-hopp fut a szán,
siklik szaporán.
Dobrokol a havon
szélvész paripán.
Hejhó ügyesen
vágtat tüzesen,
húzza a teli szánt
fénylő hegyeken.
Hipp-hopp fut a szán
villám-paripán,
végtelen utakon
dobban szaporán..
Frohe Adventzeit! Nice Advent!
Áldott Adventet Mindenkinek!
Adventi videó
Enter or paste HTML/embed code here if you want
Advent megérkezést jelent. Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka
A négy sarkallatos erény - az advent misztériuma
Fontos tudnunk, hogy a négy erény szorosan összefügg az adventi időszakkal, illetve
annak négy hetével. Az adventi hetek alatt az ember feladata, hogy az egyre növekvő
sötétségben helytálljon. És nemcsak a megfelelés, a helytállás a cél, hanem a lehető
legnagyobb lelki tisztulás és fejlődés is. Sorrendben az erények: igazságosság,
mértékletesség, bátorság, bölcsesség. Róluk szól a mostani okfejtés.
Mi is az a sarkalatos erény? Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai című művében
a következő meghatározást találjuk: "... sarkalatos vagy kardinális erényeknek
azokat az erényeket nevezzük, amelyekre más erények épülnek, amelyek alapvetően
meghatározzák az ember magatartását. A sarkalatos erények tehát cölöpökhöz
hasonlítanak, amelyekre később egy épületet emelnek." Ha ezt a gondolatmenetet
követjük, akkor rájöhetünk arra, hogy az erények szerepe az életünkben több
szempontból is fontos, sőt nélkülözhetetlen. Egyrészt ezek segítségével valósulhat
meg az ember erkölcsi helytállása az Élet próbatételeivel és embertársaival szemben.
Másrészt pedig a szellemi úton való helyes haladásra is az erények szinte tökéletes
szintre való kiművelése adhat csak biztosítékot. Egy ide kívánkozó és sokat idézett
megjegyzés is alátámasztja az erények fontosságát: "Három lépés a moralitásban, egy
lépés a megismerésben".
Miképpen tudjuk beépíteni életünkbe az erényeket? A válasz egyszerűnek tűnhet:
tudatos munkával! Azonban ez a hétköznapok szintjén folyamatos erőfeszítést igényel
tőlünk, mert a "sors" állandó próbatételekkel mutat nekünk tükröt, hogy mennyire
sikerült az adott erény megvalósítása. Bármilyen tulajdonságot ki lehet választani,
és ezt mindenkor és minden helyzetben szem előtt tartva kell gondolkodni és
cselekedni. Fontos az, hogy a kiválasztott erény teljesen és tudatosan hassa át
életünket, egészen addig, amíg az egészen belénk nem ivódik, és át nem hatja
belsőnket természetességével. Így lassan, tudatos munkával megvalósítva az erények
magunkba ültetését, válunk erényes és erkölcsös emberré. Nézzük meg részletesebben
az erényeket!
Első hét: Igazságosság (2009. november 27- december 3.)
Ezen a héten minden cselekedetünket az őszinteség és igazságosság jegyében kell
tennünk. Ezt magunk és a külvilág felé egyaránt gyakorolnunk kell. Próbáljuk meg
ítélkezés nélkül (!) megtalálni az igazat, és az álláspontok egyensúlyát. Hogyan
tudjuk meg, hogy mi az igaz? Ebben a szellemvilág és Isten törvényei igazítanak el
minket. Mindig igyekezzünk tágabb látószögből szemlélni az eseményeket és a felsőbb
törvényeket betartva gondolkodni és cselekedni. Sajnos nem biztos, hogy az emberek
által hozott törvények (bár kötelező érvényűek) helyes utat mutatnak nekünk ebben az
esetben, mivel a "fenti" és a "lenti" törvények nem mindig fedik egymást. Ha már
képesnek érezzük magunkat arra, hogy saját szívünk által vezérelve próbáljuk
meglátni az igazat, bátran tegyük meg azt. Olyankor, ha az ember enged a
kísértésnek, akkor elveszíti önállóságát, és olyan érzés keríti hatalmába, ami
kétségbeeséshez vezet.
Második hét: Mértékletesség (2009. december 4-10.)
E hét nap alatt mindenben a mértékletességet kell megvalósítanunk. Sajnos a mai
embernek ez is kényes terület. Az anyagi javakhoz való vonzódás miatt talán a négy
erény legnehezebben megvalósítható tagja. Mivel a mohóság az ember "kis én"-jét
erősíti, kétségbeesetten próbáljuk minden vágyunkat azonnal kielégíteni. Ezt az erőt
kell megzaboláznunk e héten.
A helyes hozzáállás kialakításához segítséget adhat a manicheista tanításban
megtalálható kéz-, öl- és száj pecsétjének tanulmányozása. Fontos tudnunk, hogy a
mértékletesség gyakorlása során nem az a feladat, hogy ösztöneinket és vágyainkat
teljesen elnyomjuk. Ha ezt tesszük, a lehető legnagyobb hibát követjük el! Inkább
próbáljuk betartani az arany középút elvét, és ismét csak hallgassunk a
megérzéseinkre. Az önsanyargatás és a mohóság a két véglet, amit el kell kerülnünk.
Étkezés, beszéd, szórakozás, nemi élet. Ezen területekre szenteljünk különös
figyelmet a hét során. Igyekezzünk rájönni és elfogadni azt, hogy a "kevesebb a
több"!
Harmadik hét: Bátorság (2009. december 11-17.)
| |